9 egyszerű módszer arra, hogyan ne agyaljuk túl a dolgokat

Vajon mi tartja vissza az emberek többségét attól, hogy az általuk hőn áhított életet éljék? Azt mondanám, hogy az egyik leggyakoribb hátráltató tényező az, hogy túl sokat gondolkodnak.

Addig agyalnak minden apró kis problémán, míg azok sokkal nagyobbá és ijesztőbbé híznak, mint eredeti mivoltukban. De ugyanígy pozitív dolgokat is túl lehet agyalni, míg végül már nem is lesznek annyira pozitívak. Vagy éppenséggel addig lehet elemezni és részletekbe menőkig boncolgatni bizonyos dolgokat, míg a pillanat élvezetének öröme teljesen el nem illan.
Persze fontos átgondolni a dolgokat, ez nem vitás. De a túlagyalás azt is eredményezheti, hogy megrekedünk az életünk egy pontján, vagy hogy nem engedjük, hogy a jó dolgok megtörténhessenek velünk.

Tudom mit beszélek. Híres túlagyaló voltam régebben és ezzel olyannyira hátráltattam magam egy csomó dologban, hogy az már minden volt, csak vicces nem. Azonban az utóbbi 8 évben megtanultam hogyan tudom ezt a késztetést annyira elhalványítani magamban, hogy már csak nagyon ritkán forduljon elő velem. És ha elő is fordul, tudom, hogy másszak ki belőle gyorsan.

 

Ebben a cikkben összegyűjtöttem azt a 9 módszert, ami nekem sokat segített abban, hogy egyszerűbben és élesebben tudjak gondolkodni, ami egy boldogabb és félelemmentesebb élethez vezetett.

1. Szemléld az eseményeket tágabb perspektívából!

Könnyű beleesni abba a csapdába, hogy kis dolgokon is hosszan rágódjunk. Így ha azon kapod magad, hogy már megint valamin őrlődsz, kérdezd meg magadtól: Mit fog ez számítani 5 év múlva? Vagy mondjuk akár 5 hét múlva?
Tapasztalatom szerint a perspektíva ilyen módon való tágítása hamar ki tud rángatni az agyalós üzemmódból és segít abban, hogy a helyzetet elengedve az időnk és energiánk nagy részét inkább arra fordítsuk, ami valóban számít.

2. Szabj rövid határidőt egyes döntéseknek!

Ha egy döntés nincs határidőhöz kötve, hajlamosak lehetünk túl sokáig morfondírozni rajta, minden oldalát körbejárva elemezgetni azt. Legjobb, ha határidőket használva a mindennapi életben is megtanulunk hatékonyabban döntéseket hozni és cselekedni kis és nagy kérdésekben egyaránt. Nekem a következő dolog vált be:

- Kis kérdésekben, mint például, hogy először mosogassak-e el vagy válaszoljak egy e-mailre vagy edzeni menjek, általában 30 másodpercet adtam magamnak a döntésre.

- Nagyobb horderejű kérdésekben, amiknél régebben napokra vagy hetekre lett volna szükségem, hogy rendesen átgondoljam, vagy 30 percet kapok magamtól a döntésre vagy esetleg gondolkodhatok a munkanap végéig, ha nagyon muszáj.

3. Légy a tettek embere!

Ha megtanulod hogyan lépj a tettek mezejére következetesen minden nap, kevesebbszer fogod a dolgokat a túlzásba vitt gondolkodás miatt halogatni. A határidők lefektetése az egyik dolog, ami sokat segített abban, hogy egyre inkább tettekre váltsam a gondolataimat. Ami még hasznosnak bizonyult ezen kívül az kis lépések művészete, azaz egyszerre csak egy kis részfeladat megoldására koncentrálni. Ez azért működőképes, mert így nem érzed úgy, hogy rádszakad a világ terhe és nem akarsz majd halogatásba menekülni. Mégha meg is csap a félelem szele, nem fog tudni megbénítani, hiszen annyira kis lépésenként kell csak haladni.

4. Fogadd el, hogy nem kontrollálhatsz mindent!

Az, hogy valamit 50-szer végiggondolunk eredhet onnét is, hogy megpróbálunk magunk körül mindent kontrollálni. Inkább minden eshetőséget végigzongorázunk, csak hogy kizárjuk a tévedés lehetőségét vagy azét, hogy magunkból bolondot csináljunk mások előtt. Csakhogy ezek a dolgok épphogy velejárói egy olyan életnek, amiben igazán feszegeted a határaidat. Mindenki, akit csodálsz vagy olyan életet él, ami számodra inspiráló, követett el hibákat és tévedett nagyokat. De legtöbbször ezek az emberek az ilyen eseményeket értékes tapasztalatként élték meg, amiből tanulhattak. A negatívnak tűnő dolgokból lehet a legtöbbet tanulni és általuk fejlődni. Úgyhogy ne is próbálj mindent bebiztosítani magadnak. Ez már csak azért is felesleges, mert senki nem láthat minden lehetséges végkifejletet előre.

Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni. Úgyhogy csinálhatod ezt is kis lépésekben, ha úgy jobban esik.

5. Állítsd le magad olyan helyzetekben, amikor úgysem tudsz értelmesen gondolkodni!

Sokszor pont amikor éhes vagyok vagy félálomban fekszem az ágyban, akkor kezdenek el negatív gondolatok zümmögni a fejemben. Régebben ez elég rossz hatással volt rám, de mára megtanultam gyorsan nyakoncsípni őket és azt mondani magamnak: "Nem, nem, most nem fogunk ezen agyalni."

Tudom magamról, hogy amikor éhes vagy álmos vagyok, az elmém hajlamos engedni a behatoló negatív és zavart gondolatoknak. Úgyhogy gyorsan lecsapok rá és csak mondogatom magamnak, hogy "nem, nem", aztán megbeszélem magammal, hogy majd visszatérek erre a témakörre akkor, ha már biztos lehetek benne, hogy az agyam jól működik. Páldául majd akkor, ha már ettem vagy éppen reggel, amikor már kialudtam magam.

Ennek tökéletesítéséhez azért elég sok gyakorlás kellett, de mára már egész jól tudom ilyen módon átütemezni a dolgok végiggondolását magamban.

Tapasztalatból mondhatom, hogy amikor aztán már éles elmével felvértezve visszatérek a problémához, az estek 80%-ában a probléma maga annyira csekély, hogy szinte alig létezik. De ha mégis valódi problémával állok szemben, az elmém addigra már felkészülten várja, hogy sokkal jobban és konstruktívabban oldja meg a dolgot.

6. Ne hagyd magad ködös félelmekben elveszni!

A másik csapdahelyzet, ami a túlagyalás felé hajszol és amibe többször beleestem magam is az az, amikor az ember hagyja magát beleveszni mindenféle homályos félelemérzésbe, ami egy-egy élethelyzet kapcsán jön elő. Ilyenkor rendszerint eldobom az agyam és a legkülönbözőbb katasztrófa forgatókönyveket kreálok arról, hogy mi minden történhet. Így aztán megtanultam, hogy ilyenkor jobb, ha megkérdezem magamtól: "De most őszintén. Mi a legrosszabb, ami történhet?"

És amikor szépen kitalálom, hogy mi a legrosszabb, akkor töltök egy kis időt azzal is, hogy mi tévő legyek, ha ez a legtöbbször elég kis valószínűségű esemény bekövetkezne.

Azt vettem észre, hogy a legrosszabb, ami reálisan történhet, általában abszolút nem olyan félelmetes, mint amilyen ködös félelmet eldobott aggyal tudtam kreálni.

Ezt a fajta tisztánlátást működtetni úgy pár percbe és egy kis energiába kerül csak, mégis rengeteg időt és szenvedést meg lehet vele spórolni.

7. Eddz!

Talán így elsőre furcsán hangzik, de úgy tapasztaltam, hogy az edzés –különösen a súlyemelés - segít elengedni sok belső feszültséget és aggodalmat. Edzés után határozottabban tudok dönteni és amikor még sokat agyaltam mindenen, akkor ez volt a módszerem arra, hogy egy kicsit kiürítsem a fejem és konstruktívabbá váljak.

8. Tölts több időt a jelenben!

Azáltal, hogy a jelen pillanatra fókuszálsz és nem a múltban vagy a lehetséges jövőben élsz fejben, azt az időt, amit túlagyalással töltenél, az itt és mostban töltheted.

Én ezt a 3 módszert hívom segítségül, ha a jelenben szeretnék maradni:

  • Lassulj le. Lassíts le mindent, bármit is csinálsz. Mozogj lassabban, beszélj lassabban vagy biciklizz lassabban például. Ha így teszel, jobban tudatában leszel a testednek és mindannak, ami körülötted történik a jelenben.
  • Emlékeztesd magad arra, hogy "én most"... Gyakran mondom magamnak, hogy én most ezt vagy azt teszem. Megmosom a fogam, sétálok az erdőben vagy éppen mosogatok. Ez az egyszerű kis emlékeztető segít, hogy fejben rendeződjek és arra összpontosítsak, amit a jelenben éppen csinálok.
  • Szakítsd meg és kapcsolódj vissza. Amikor azon kapod magad, hogy lassan elveszel az agyalásban, szakítsd meg a folyamatot magadban azzal, hogy azt kiáltod:"Elég!" Aztán kapcsolódj újra a jelen pillanathoz úgy, hogy 1-2 percig csak arra figyelsz, ami éppen körülötted történik. Próbáld befogadni a jelent minden érzékszerveddel. Érezd, halljad, szagold, lásd és érzékeld a bőrödön keresztül is.

9. Tölts több időt azokkal, akik nem agyalnak annyit

A körülötted élőknek is nagy szerepe van. De nemcsak azoknak, akik a való életben körülötted vannak, hanem mindennek, amit olvasol, hallgatsz vagy nézel. A blogoknak, a könyveknek, a fórumoknak, a filmeknek, a podcastoknak, a zenének.

Úgyhogy gondold végig, hogy mik azok a források az életedben - közel vagy távol -, amik arra ösztönöznek, hogy még többet agyalj és kik vagy mik azok, akik ennek ellenkezőjét váltják ki belőled.

Próbálj meg több időt tölteni azokkal és több figyelmet fordítani azokra, akik pozitívan hatnak rád és kevésbé erősítik az agyalásos szokásaid.

Forrás: Lukács Zsolt facebook