Mi a különbség az énkép, az önbizalom és az önbecsülés között, hiszen első ránézésre hasonló dolgokról van szó?

Forrás: Lukács Zsolt facebook

 

Az önbizalom külső tényezőkből származik, vagyis abból, AMIBEN SIKERES VAGY: államtitkár, olimpikon, ingatlanszakértő, egyetemi professzor, ötdiplomás doktor, Volvo tulajdonos, MLM gyémánt, Rotary tag, sikeres vállalkozó, jó családanya stb.

Az önbecsülés ugyanakkor belső dolgokból származik, vagyis abból, AKI VAGY: saját értékrenddel és célokkal rendelkező, önállóan gondolkodó, alkotó ember.

 

Képzelj el három koncentrikus kört. A legbelső, kemény mag az önbecsülés. Erre épül a középső kör, a sikerekkel megszerezhető önbizalom. Végül a legkülső kör az énkép, vagyis a magunkról alkotott – jó és rossz – véleményeink összessége.

 

Az énkép és az önbecsülés köre a felnőttkor elérése után csak kismértékben változik, az önbizalom köre azonban elképesztő mértékben ingadozhat. Ha az önbecsülés köre nagy, akkor ez az ingadozás nem okoz gondot. Ha azonban az önbizalom megrendül – a kör beszűkül -, továbbá az önbecsülés köre eleve minimális volt, annak érzelmi összeomlás és az önbizalom teljes megsemmisülése lesz az eredménye.

A katasztrófa ilyenkor gyorsan bekövetkezik. Gondolkoztál már azon, hogy mi lenne, ha a Balaton alján lenne egy dugó, és egyszer
valaki kihúzná? Nos, Amerikában ez a valóságban is megtörtént.
A Lake Peigneur egy három méter mély, 5 km2 területű, festői tavacska volt az USA Louisiana államában; igazi horgászparadicsomnak számított.
1980. november 20-án, a szép őszi időben is kirándulók népesítették be a partját, akik döbbenten figyelték az eseményeket.

A Texaco olajtársaság próbafúrásokat végzett a tó medrében és hibás számítások miatt a 36 cm-es átmérőjű fúrófej átszakította a tó alatti
sóbánya boltozatát. A víz irtózatos erővel nyomult be a bányába. A hatalmas örvény mindent magába szippantott: a fúrótornyot, teherautókat és egy kis szigetet is. A környező földekből és erdőkből 26 hektárnyi tűnt el a lyukban.

Az alacsony önbecsülésű ember élete is így tűnik el a külső események munkahely elvesztése, válás, súlyos betegség, vagy más csapások okozta „lyukban”. Ekkor már késő bánat, csak kármentés lehetséges. Sokkal hatékonyabb megelőzni az önbizalom elvesztését.

Lehet persze erre azt mondani, hogy „Amíg felvet a pénz és dübörög a siker, addig hol érdekel ez az önbizalom duma engem?
Úgysem lesz gond! Ha mégis, majd újra felállok!”

Ezzel a filozófiával két gond van:

  • A „megzuhant” ember az esetek 90%-ában az önbizalom leépülése után magától nem tud felállni.

    Fiatalon ez még könnyebben megy; az igazi problémák 35-40 éves kor környékén kezdődnek. Ekkor nagymértékben lecsökken az ifjúságra annyira jellemző kirobbanó önbizalom és életenergia, és már nem elegendő ahhoz, hogy kikorrigálja a folytonos önszabotázst. A 40-45 közötti krízis annyira tipikus, hogy nevet is adtak neki a pszichológusok: ez az életközépi válság.
  • Az önbecsülés hiányával küzdő ember a sikereket sem képes élvezni.

    A belső űrt kívülről nem lehet kipótolni. Soha nem elég, új és új sikerek kellenek, a lelki békét azonban semmi nem tudja elhozni. Az alacsony önbecsülés átkával küzdő ember még a sikerek csúcsán is imposztornak érzi magát, akinek átmenetileg sikerült „átverni” másokat, de ennek bármikor vége lehet; kiderül, hogy érdemtelenül „bitorolja” a sikert, és egyszer majd mindent „visszavesznek” tőle. Az önbizalom fitogtatásával és túljátszásával pontosan az önbizalom hiányát próbálja kompenzálni.

A követendő életstratégia tehát elsősorban az önbecsülés növelésére kell, hogy irányuljon. Amíg nincsen válsághelyzet, addig kell megnövelni az önbecsülés körét. Ha ezt megtesszük, az helyre teszi az önbizalom kérdését is.

Hozhat bármit a sors elénk, nem lesz életünknek olyan eseménye, ami tartósan ki tudna zökkenteni lelki nyugalmunkból.